Elhangzott a Montázs Kávézóban, 2017. november 12-én.

Efézusi levél 4,17-24

Hogyan változunk mi egyénileg?

Az új ember felöltözése

¹⁷Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint. ¹⁸Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tudatlanságukban, és megkeményedett a szívük. ¹⁹Mivel erkölcsi érzékük eltompult, bujálkodásra adták magukat, mindenféle tisztátalanságot művelve mohóságukban. ²⁰Ti azonban nem így tanultátok Krisztust; ²¹ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az igaz Jézusban:²²vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; ²³újuljatok meg lelketekben és elmétekben, ²⁴öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.
²⁵Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. ²⁶Haragudhattok, de ne vétkezzetek: a nap ne menjen le haragotokkal, ²⁷helyet se adjatok az ördögnek. ²⁸A tolvaj többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek. ²⁹Semmiféle bomlasztó beszéd ne hagyja el a szátokat, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. ³⁰És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára. ³¹Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. ³²Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.—Efézus 4:17-24.